Lépés:
A lépés során négy patadobbanást hallunk. Ha a lépést a bal hátulsó láb kezdi akkor a lábsorrend a kövezkező: bal hátulsó, bal elülső, jobb hátulsó, jobb elülső. A középlépés esetén a hátulsó lábak jóval az elülső lábak patanyoma elé lépnek. Az összeszedett lépésben a lépések rövidebbek, de magasabbak, és a hátulsó lábak a mellső lábak patanyoma mögé lépnek. Nyújtott lépésben a hátulsó lábak jóval átlépik az elülső patanyomokat. A szabadlépésben az egész ló szétnyúlt, és szabadon lép.
Ügetés:
Két patadobbanást hallunk, mivel egyszerre érnek a talajra. Ezt követi egy rövid lebegési fázis. Mondjuk az első patadobbanáskor a bal elülső és hátulsó láb ér a talajra. A második dobbanáskor a jobb elülső és a bal hátulsó pata ér a földre. Az ügetésben a láb előrevitele során a lábtő sosem kerül a tarkóból a talajra bocsátott függőleges vonal elé. Az ügetés egész nagy fokban rövidített változatai a PIAFFE és a PASSAGE.
Vágta:
A vágtában három patadobbanást allunk, és a vágta történhet jobb vagy bal kézen ( az aktuális belső láb vezeti a mozgást ) attól függően, hogy melyik kézen lovagoljuk a kört. Ha a ló a külső mellső lábára próbál vágtázni mondjuk a jobb lábra egy bal körön, akkor " hamisan " vágtázik. A jobb kézen a lábsorrend, ami a háromüteműségét eredményezi a következő: bal hátulsó, jobb hátulsó és bal elülső egyidejűleg, majd a jobb elülső, amit egy lebegést követ.
Galopp:
Az a leggyorsabb!
Különleges jármódok: Piaffe: helyben való ügetés. Passage: a ló ügetésben magasraemeli a lábát és halad előre. Pirouette: a ló az egyik hátsó lábán perdül. Levade: a ló szinte a csánkjára ül. Courbette: a két hátsó lábára áll és felugrik. Capriole: Piaffé-ból ugrik fel, egyenes háttal. Croupade: megemeli az elejét és hátuljával 30-40 centire előre ugrik, ugy hogy maga alá húzza a végtagjait. Ballotade: ugyan olyan mint a Croupade, csak a patkó látható.